Belépés a fiókjába

Felhasználó név
Jelszó
Emlékezzen rám

Fiók készítése

A (*)-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Név
Felhasználó név
Jelszó
Jelszó ellenőrzése
Email
Email ellenőrzése

A szervezeti struktúra

Mecsér Község Önkormányzat Képviselő-testületének

6/2015. (VI.26.) önkormányzati rendelete

MECSÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

 

Mecsér Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

(1)   Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mecsér Község Önkormányzata.

(2)   A közös önkormányzati hivatal megnevezése: Lébényi Közös Önkormányzati Hivatal.

(3)   A kirendeltség megnevezése: Lébényi Közös Önkormányzati Hivatal Mecséri Kirendeltsége.

(4)   Az önkormányzat székhelye: 9155 Mecsér, Fő utca 1.  

(5)   Az önkormányzat működési területe: Mecsér község közigazgatási területe.

 

Az önkormányzat jelképei

2.§

(1)   Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2)   A címer és a zászló leírásáról, használatáról szóló szabályokat külön rendelet tartalmazza.

(3)   A képviselő-testület hivatalos kör alakú bélyegzőjén Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

Mecsér Község Önkormányzat Képviselő-testülete.

(4)   A község címerével ellátott, „Mecsér Község Önkormányzat Képviselő-testülete” feliratú körbélyegzőt a polgármester csak önkormányzati ügyekben, hivatalos levelezésben, illetve okleveleken használhatja.

 

Kitüntetések, elismerő címek

3.§

(1)   Mecsér Község Képviselő-testülete a település érdekében végzett kiemelkedő tevékenységek elismerésére és megbecsülésére ,,MECSÉR DÍSZPOLGÁRA” címet adományoz.

(2)   A díszpolgári cím adományozásnak részletes szabályait az erről szóló rendeletek tartalmazzák.

 

Az önkormányzat szervei

4.§

Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, az önkormányzat részvételével működő társulások, a jegyző és a Lébényi Közös Önkormányzati Hivatal látják el.

II. Fejezet

HATÁSKÖRÖK ÉS FELADATOK

5.§

(1)   Önkormányzati döntést hozhat helyi népszavazás, az önkormányzat képviselő-testülete, valamint a képviselő-testület felhatalmazása alapján:

a)      a polgármester,

b)      a képviselő-testület bizottsága,

c)      az önkormányzat részvételével létrejött társulás,

d)     a jegyző,

e)      a társulás.

(2)   A képviselő-testület hatáskört a polgármesterre, társulásaira, bizottságára és a jegyzőre ruházhat át, az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3)   A képviselő-testület - települési képviselő kezdeményezésére - felülvizsgálhatja az átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyben hozott döntést.

(4)   A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott ügyek.

6. §

(1)   A képviselő-testület nem határoz meg olyan ügyfajtát, melyben a polgármester döntést hozhat, ha a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alakalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést.

(2)   A képviselő-testület nem határoz meg olyan ügyfajtát, melyben a polgármester a két ülés közötti időszakban, halaszthatatlan esetben döntést hozhat.

7.§

(1)   Az önkormányzat köteles gondoskodni az önkormányzati törvényben meghatározott kötelező feladatok ellátásáról.

(2)   A képviselő-testület a kötelezően ellátandó feladatairól szükség szerint önálló rendeletet alkot.

(3)   A képviselő-testület véleményt nyilváníthat a feladat és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben- a polgármester indítványára- a képviselő-testült csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

8.§

(1)    Az önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önkormányzat önként vállalt feladatait a 2. számú melléklet tartalmazza.

 

(2)   Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

(3)   Az önkormányzat feladatai körében támogatja és együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel. E közösségeket- pénzügyi forrását mérlegelve pénzügyileg támogatja. melyről éves költségvetésének elfogadásakor dönt.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

9.§

(1)   A képviselő-testület tagjainak száma 4 fő helyi képviselő, valamint a társadalmi megbízatású polgármester. A képviselő-testület tagjainak névsorát a 1. számú függelék tartalmazza.

(2)   A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal ülésezik, ezen kívül szükség esetén rendkívüli ülést tart.

(3)   A képviselő-testület üléseit a székhelyén tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

(4)   A képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv alapján tartja, amelyet a tárgyévet megelőző utolsó testületi ülésen állapít meg.

(5)   A munkaterv tartalmazza az ülések időpontját, a tervezhető napirendeket, az előterjesztés elkészítéséért felelős személy (bizottság) megnevezését – megjelölve azon témákat, amelyhez bizottsági állásfoglalás szükséges.

(6)   A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(7)   A képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot fogad el. A program tartalmazza a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait. A program tervezetét a polgármester készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé az alakuló ülést követő fél éven belül.

 

A képviselő-testület megalakulása

10.§

(1)   A képviselő-testület alakuló ülését a választást követően, tizenöt napon belül tartja meg, melyet a megválasztott polgármester hív össze.

(2)   A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről és átadja polgármester, illetve a képviselők részére a megbízólevelet.

(3)   A képviselők és a polgármester esküt tesznek.

(4)   Az időközi választáson megválasztott polgármester, illetve az egyéni listáról megválasztott képviselő helyére lépő, az egyéni listán a következő legtöbb szavazatot kapott képviselő esetében a (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni.

 

Az alpolgármester megválasztása

11. §

(1)   A képviselő-testület - lehetőség szerint az alakuló ülésen – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.

(2)   Ha az alpolgármester választás során a jelölt nem kapja meg a megválasztáshoz szükséges szavazatot e tisztség tekintetében a soron következő ülésen ismételten szavazást kell tartani. Ezt az eljárást addig kell folytatni, amíg a tisztség betöltésre nem kerül.

(3)   Az alpolgármesteri megbízatás megszűnése esetén az új alpolgármester megválasztására a (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

 

A bizottságok elnökeinek és tagjainak megválasztása

12.§

(1)   A képviselő-testület legkésőbb az alakuló ülést követő ülésén megválasztja az állandó bizottságok elnökeit, továbbá képviselő és nem képviselő tagjait. Az önkormányzati bizottságok jegyzékét, elnökei és tagjai felsorolását a 2. számú függeléktartalmazza.

(2)   A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek.

(3)   A bizottsági elnöki tisztség, illetve tagság megszűnése esetén az új bizottsági elnök, illetve tag megválasztására az (1)-(2) bekezdésbe foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

 

A képviselő-testület összehívása

13.§

(1)   A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. Együttes akadályoztatásuk, tartós akadályoztatásuk, illetve a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.

(2)   Az ülést annak időpontja előtt legalább öt nappal kiküldött meghívóval kell összehívni, amely tartalmazza:

a)      az ülés helyét és kezdési időpontját,

b)      a javasolt napirendi pontokat,

c)      a napirendi pontok előterjesztőit.

(3)   Halasztást nem tűrő, indokolt esetben – önkormányzati érdekből – a képviselő-testület telefonon vagy távirat útján is összehívható azzal, hogy az összehívásra okot adó esetet és érdeket tételesen nevesíteni kell. Ebben az esetben az előterjesztések kézbesítésének és előkészítésének általános szabályaitól el lehet térni.

(4)   A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket és az egyéb írásos indítványokat.

(5)   A testületi ülés és a közmeghallgatás meghívóját öt nappal az ülés, illetve a közmeghallgatás időpontja előtt az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni.

(6)   Az (1) bekezdésben meghatározott személy a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott esetekben köteles rendkívüli ülést összehívni, bármely képviselő, vagy bizottság javaslatára, illetve saját elhatározásából pedig rendkívüli ülést hívhat össze.

(7)   A polgármester az indítvány benyújtásától számított 5 napon belül köteles a rendkívüli ülést összehívni.

(8)   A rendkívüli ülés összehívására szóló meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát és tervezett napirendjét. A rendkívüli ülés összehívása során az (2)-(5) bekezdések alkalmazásától el lehet tekinteni.

(9)   Rendkívüli ülésen csak a meghívóban szereplő napirendi pont tárgyalható.

14.§

(1)   A képviselő-testület ülésére meg kell hívni az egyes napirendi pontok előterjesztőit és mindazokat, akiknek meghívását az adott napirendi pontra vonatkozólag jogszabály kötelezővé teszi.

(2)   A képviselő-testület nyilvános üléseire - a rendkívüli ülések kivételével, a feladatkörüket érintő előterjesztés tárgyalásakor, az előterjesztés egyidejű megküldésével, meg kell hívni a községben működő önszerveződő közösségek, civil szervezetek képviselőit.

(3)   A meghívott személyek a feladatkörüket érintő napirendi pont tárgyalásakor a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt.

 

A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

15.§

(1)   A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2)   Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat.

(3)   A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérése, vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk, tartós akadályoztatásuk, illetve a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a képviselő-testület ülését a korelnök vezeti (a továbbiakban együtt: levezető elnök).

(4)   A levezető elnök:

 a)    megnyitja a képviselő testület ülését,

 b)    megállapítja, hogy az ülést e rendelet szabályai szerint hívták-e össze,

 c)    megállapítja az ülés határozatképességét,

 d)   javaslatot tesz az ülés napirendjére.

(5)   A levezető elnök az ülés tartama alatt a határozatképesség fennállását folyamatosan figyelemmel kíséri.

(6)   Ha a levezető elnök a határozatképesség hiányát állapítja meg, legfeljebb 2 alkalommal legfeljebb 15 percre az ülést felfüggesztheti. Ha az ülés ezt követően is határozatképtelen, az ülést bezárja.

(7)   A polgármester tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról.

(8)   A napirendi pontok tárgyalása során bármely képviselő, legfeljebb 1 percben az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslatot (a továbbiakban: ügyrendi javaslat) tehet. Az ügyrendi javaslat előterjesztőjének a levezető elnök soron kívül szót ad, és az ügyrendi javaslatot annak megtételét követően vita nélkül megszavaztatja.

 

A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása

16.§

(1)   A levezető elnök gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:

 a)    gondoskodik a képviselők jogainak biztosításáról,

 b)    megadja a szót a tanácskozási joggal rendelkező meghívottaknak,

 c)    megadhatja a szót a nyilvános testületi ülésen megjelent érdeklődő polgár részére,

 d)   figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;

 e)    megvonja a szót attól a hozzászólótól, akinél a figyelmeztetés nem vezetett eredményre, továbbá aki a számára előírt időkorlátot túllépi;

 f)     a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érvet megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót; akitől a szót megvonták, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra;

 g)    rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;

 h)    ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót és

 i)      ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe.

(2)   Az (1) bekezdés h) és i) pontjában felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.

(3)   A tanácskozási joggal rendelkező meghívottak az egyes napirendi pontok tárgyalása során egy alkalommal legfeljebb két perces hozzászólásra jelentkezhetnek, illetve a hozzájuk intézett kérdésekre legfeljebb két percben válaszolhatnak. A levezető elnök a nyilvános testületi ülésen megjelent - tanácskozási joggal nem rendelkező - polgárok részére legfeljebb két perces hozzászólási lehetőséget adhat.

(4)   A nyilvános ülésen megjelent polgárok a részükre kijelölt helyet foglalhatják el.

 

Előterjesztések

17.§

(1)   Az ülés napirendjéről és az egyes napirendi pontok tárgyalásának sorrendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2)   Az egyes napirendeket előterjesztés alapján tárgyalja a képviselő-testület, amely lehet rendelet-tervezet, határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató. Az előterjesztést írásban, vagy szóban lehet benyújtani.

(3)   Kizárólag írásban készülhet az előterjesztés a következő témákban:

 a)    önkormányzati rendeletalkotás,

 b)     intézmény alapítása – átszervezése – megszüntetése,

 c)     helyi népszavazás kiírása,

 d)    önkormányzati jelképek meghatározása,

 e)     munkaprogram,

 f)      munkaterv,

 g)    társulás létrehozása, társuláshoz történő csatlakozás, társulásból történő kilépés,

 h)     a polgári törvénykönyvből eredő jogügylet.

(4)   A napirend előterjesztője lehet:

 a)    polgármester,

 b)    a képviselő-testület tagja,

 c)    a képviselő-testület bizottságának elnöke,

 d)   jegyző,

 e)    önkormányzat intézményének vezetője.

 f)     a képviselő-testület által felkért szervezet vezetője.

(5)   Az előterjesztésnek tartalmaznia kell mindazt az információt, amely alapján a képviselő-testület megalapozott döntést hozhat, illetőleg beszámoló és tájékoztató esetén az adott témáról teljes képet kaphat.

(6)   Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásos előterjesztés, határozati javaslat ülésen történő kiosztását.

(7)   Külön kell meghatározni azt az előterjesztést, amelyet csak valamely bizottság készíthet, illetve bizottság véleményével nyújtható be.

 

A tanácskozás rendje

18.§

(1)   Az egyes napirendek tárgyalásakor a polgármester minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során a napirend előadója újabb információkról rövid szóbeli kiegészítést tehet, majd az előadóhoz a Képviselő-testület tagja és a tanácskozási joggal résztvevő kérdést tehet fel, amelyre az előadó rövid választ ad.

(2)   Felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, amelynek időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirenden belül az ismételt felszólalás legfeljebb 2 perc lehet. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3)   A polgármester a napirend tárgyalásának befejezését követően felszólalást engedélyezhet a tanácskozási joggal meghívottnak.

(4)   Az önkormányzati bizottság, a polgármester, a képviselő-testület tagja a jegyző, valamint a napirend előterjesztője bármely előterjesztéshez módosító javaslatot nyújthat be a képviselő-testülethez.

(5)   Amennyiben a módosító javaslat költségkihatással jár, a javaslatot tevő köteles a forrást is megjelölni.

(6)   Az előterjesztő a javaslatot, illetve a módosító javaslat benyújtására jogosult a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(7)   A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(8)   A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(9)   Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

 

A szavazás rendje

19.§

(1)   A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.

(2)   A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott eseteken túl minősített többség szükséges

 a)    helyi népszavazások kiírásához

 b)    döntés a ,,Mecsér Díszpolgára” cím adományozásáról.

20.§

(1)   A nyílt szavazás - a név szerinti szavazás kivételével - kézfelemeléssel történik. Először a javaslat mellett, majd az ellene szavazó képviselők, végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

(2)   A titkos szavazást az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság bonyolítja le. A szavazás borítékba helyezett, lebélyegzett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(3)   A titkos szavazás során érvénytelen szavazatnak számít, ha a szavazó az urnába dobott szavazólapot nem töltötte ki, illetve ha a szavazó szándékát a szavazólapról nem lehet megállapítani.

(4)   A szavazás eredményét az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

(5)   Ha több titkos szavazást igénylő előterjesztés szerepel a napirenden, a szavazások a levezető elnök döntése alapján összevontan, egyidejűleg is lebonyolíthatók.

(6)   A zárt ülésen hozott határozatot is ismertetni kell nyilvános ülésen, amennyiben az közérdekű és nem sért személyiségi jogokat a nyilvánosságra hozatala.

(7)   Jogszabályban meghatározott esetekben, továbbá az éves költségvetés elfogadásával, a helyi adók megállapításával, a településrendezési terv jóváhagyásával, önkormányzati vagyonnal, hitelfelvétellel és kötvény kibocsátással, intézményalapítással és megszűntetéssel, hatósági ármegállapítással összefüggő kérdésekben bármely képviselő javaslatára név szerinti szavazást kell elrendelni.

(8)   Név szerinti szavazás esetén a képviselők nevük elhangzása után csak "igen"-nel, vagy "nem"-mel szavazhatnak.

(9)   A szavazást követően a levezető elnök a szavazás eredményét megállapítja, és a határozatot kihirdeti.

(10)           Ha a nyílt szavazás eredménye felől kétség merül fel, a képviselő-testület a polgármester, illetve bármely képviselő ügyrendi javaslatára dönthet úgy, hogy a szavazást meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak a következő napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig - egy alkalommal - van mód.

 

Interpelláció

21.§

(1)   A napirendek lezárása után a képviselő interpellálhat, vagyis a polgármestertől, alpolgármestertől, a bizottság elnökeitől, a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell kapnia. A válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd a képviselő-testület vita nélkül. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.

(2)   Amennyiben a válaszadásra írásban kerül sor, úgy a válasz másolatát valamennyi képviselőnek meg kell küldeni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésen dönt.

(3)   Az interpellációt írásban kell benyújtani, legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző munkanap 1600 óráig.

 

Képviselői kérdés

22.§

(1)   A képviselő a testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez bármely önkormányzati ügyben kérdést intézhet.

(2)   A kérdés joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg.

(3)   A kérdésre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

IV. Fejezet

A zárt ülésre, a közmeghallgatásra és a lakossági fórumra vonatkozó különös szabályok

Zárt ülés

23.§

(1)   A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást csak a polgármester, vagy a képviselő-testület által erre felhatalmazott személy adhat. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell.

(2)   Zárt ülésen hozott közérdekű határozatot a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

 

A közmeghallgatás

24.§

(1)   A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen működő különböző szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a polgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(2)   A közmeghallgatás helyéről, idejéről e rendelet szerint kell a lakosságot tájékoztatni

(3)   A közmeghallgatás határozatképes testületi ülés, amelyet a polgármester vezet, és amelyről a képviselő-testületi üléshez hasonló módon jegyzőkönyv készül.

(4)   Azon ügyeket, amelyek tárgyalása kapcsán a képviselő-testület közmeghallgatást irányoz elő, a munkatervében határozza meg.

(5)   A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, vagy a település életében kiemelkedő jelentőségű döntések sokoldalú előkészítése érdekében falugyűlést hívhat össze, amelynek összehívására, vezetésére a közmeghallgatás idevonatkozó szabályait kell alkalmazni, meg kell rá hívni a képviselőket, a jegyzőt és jegyzőkönyvet kell róla készíteni.

 

Lakossági fórum

25.§

(1)   A lakossági fórumok a lakosság, illetve a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását és a legfontosabb döntések előkészítésbe való bevonását szolgálják.

(2)   Lakossági fórumot kell tartani:

 a)    településrendezési terv,

 b)    közterület elnevezés és

 c)     emlékműállítás

előkészítése során.

(3)   A (2) bekezdésben foglaltakon túl lakossági fórum tartását kezdeményezheti annak tárgyának megjelölésével:

 a)    a polgármester,

 b)    bármely önkormányzati képviselő,

 c)    a képviselő-testület bizottsága.

(4)   A (3) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén a lakossági fórum megrendezéséről a képviselő-testület dönt.

V. Fejezet

A képviselő-testület döntései és a jegyzőkönyv

 

26.§

A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot, határozatot hoz, illetve határozathozatal nélkül tudomásul veszi a tájékoztatást.

A határozat

27.§

(1)   A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, valamint a határozat meghozatalának időpontjára való utalással kell ellátni. A határozat jelölése ennek megfelelően az alábbiak szerint alakul (példa):

Mecsér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 100/2013. (XII. 31.) határozata.

(2)   Ha a határozat jellege megkívánja, a határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásáért felelős személy megnevezését és a végrehajtásra szabott határidő, illetve határnap megjelölését.

(3)   A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról írásban kell jelentést benyújtani. A jelentésnek tartalmazni kell:

a)      a lejárt határidejű határozat számát

b)      tartalmának rövid megjelölését

c)      a felelőst

d)     a határidőt

e)      a határozat teljesítése érdekében megtett intézkedéseket

f)       amennyiben a lejárt határidejű határozat nem került teljesítésre, úgy annak indokát, és a teljesítés várható időpontját.

 

A rendelet

28.§

(1)   A képviselő-testület rendeleteit külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(2)   A helyi kezdeményezésű rendelet-tervezet elkészítése során a képviselő-testület elveket, szempontokat állapít meg.

(3)   Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

 a)    az önkormányzati képviselő,

 b)    a polgármester,

 c)    a képviselő-testület bizottsága,

 d)   a jegyző.

(4)   A rendeletet a tárgykörrel érintett állandó bizottságnak előzetesen véleményezni kell. Az előkészítést a jegyző koordinálja.

(5)   Új rendelet, illetve korábbi rendelet átfogó módosítása két fordulóban is tárgyalható.

(6)   Kétfordulós tárgyalás esetén az első forduló során a képviselő-testület határozati formában javaslatokat, indítványokat fogalmaz meg, amelyeket az előterjesztő a második fordulóra elkészített rendelet-tervezetbe köteles beépíteni.

29.§

(1)   A rendelet-tervezetet a polgármester, illetve a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.

(2)   Az önkormányzat rendeleteinek tervezetét indokolással együtt kell előterjeszteni, melyben ki kell térni a felvett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokra is.

(3)   A rendelet-tervezetet témájától függően véleményeztetni kell az érintett szerv, szakértő véleményének kikérésével, illetve a szélesebb állampolgári kört érintő rendelet-tervezetek érdemi vita előtti közmeghallgatásra bocsátással.

(4)   A rendelet-tervezetet előkészítést és véleményezést követően indokolással együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

(5)   A képviselő-testület által elfogadott rendeletet a közös önkormányzati hivatal kirendeltsége hirdetőtábláján ki kell hirdetni.

(6)   A hirdetményt legalább tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napjával azonos.

(7)   Az önkormányzati rendeleteket meg kell küldeni azoknak a szervezeteknek, amelyek a rendeletek rendelkezéseinek betartásában, végrehajtásában érdekeltek, illetve abban közvetlenül érintettek.

(8)   A lakosság széles rétegének jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletekről a lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláin, valamint a kábeltévében közzététel útján is tájékoztatni kell.

 

Jegyzőkönyv

30.§

(1)   A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl tartalmazza:

 a)    az ülés jellegét,

 b)    a távol maradt képviselők névsorát,

 c)    tanácskozási joggal résztvevők nevét,

 d)   megnyitás időpontját,

 e)    szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát

 f)     a tanácskozás lényegét,

 g)    a felszólaló előre jelzett kérésére a felszólalását szó szerint,

 h)    a határozathozatal módját,

 i)      az ülésen történt fontosabb eseményeket, a polgármester esetleges intézkedéseit,

 j)      az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat és

 k)    az ülés lezárásának időpontját.

(2)   Amennyiben a határozatra vonatkozóan valamely jogszabály alakszerűségi követelményeket (pl. jogorvoslati lehetőségre vonatkozó felhívást, indokolást, jogszabályi helyre való utalást) támaszt, a jegyzőkönyvben elegendő csupán a határozat rendelkező részét szerepeltetni, azonban a határozat végrehajtásért felelős személynek gondoskodnia kell a határozat alakszerű formában történő kiadmányozásáról. A határozat esetleges indokolásának lényegét a képviselő-testülettel még a határozat meghozatala előtt ismertetni kell.

(3)   A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(4)   A nyilvánosság biztosítása érdekében a képviselő-testületi előterjesztéseket, valamint az ülésről készült jegyzőkönyveket a település honlapján közzé kell tenni.

(5)   A jegyzőkönyvet egy példányban kell elkészíteni, amelyhez csatolni kell: a meghívót, a jelenléti ívet, az előterjesztéseket, a rendelettervezeteket, a határozattervezeteket, az elfogadott rendeleteket és a képviselő kérelmére az általa írásban benyújtott hozzászólást.

(6)   A jegyzőkönyveket évente be kell köttetni.

VI. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

31.§

(1)   A képviselőt a helyi önkormányzatokról szóló törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

(2)   A képviselő főbb jogai:

 a)    részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,

 b)    a hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést,

 c)    sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a közös önkormányzati hivatal intézkedését.

(3)   A képviselő köteles:

 a)    tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,

 b)    olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

 c)    felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

 d)   kapcsolatot tart a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

 e)    a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrzi, titoktartási kötelezettsége megbízatása lejárta után is fennáll,

 f)     a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti.

32.§

(1)Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget, az olyan ügyben, amely őt, vagy a közeli hozzátartozóját személyesen érinti.

(2)A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(3)A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be.

(4)A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot érvényében fenntartja-e.

33. §

A helyi önkormányzatokról szóló törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselővel szemben a képviselő-testület nem határoz meg tiszteletdíj, természetbeni juttatás csökkentést, illetve megvonást.

VII. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

34.§

(1)   A képviselő-testület saját tagjai köréből, illetőleg külső tag bevonásával, meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2)   A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén a bizottság ülését a korelnök vezeti. A bizottság ülésére a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket legkésőbb a bizottsági ülést megelőző harmadik napig meg kell küldeni a bizottság tagjai és a meghívottak számára. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, továbbá a javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőit. Rendkívüli esetben a bizottság telefonon és elektronikus úton is összehívható.

(3)   A bizottság határozatait - a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - nyílt szavazással hozza. Nyílt szavazás esetén a szavazás kézfelemeléssel történik. Titkos szavazás esetén a szavazás borítékba helyezett, lebélyegzett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazás eredményét a bizottsági ülést vezető személy ismerteti a bizottsággal.

(4)   Az ülésről egy példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja ír alá.

(5)   A jegyzőkönyvet a közös önkormányzati hivatal kirendeltségén meg kell őrizni.

35.§

(1)   A bizottság a belső működési szabályait az a helyi önkormányzatokról szóló törvény és jelen rendelet keretei között maga állapíthatja meg.

(2)   A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.

(3)   A bizottság, választási ciklusonként egy alkalommal, köteles a képviselő-testületnek írásban beszámolni tevékenységéről. A beszámolási kötelezettség időpontját a képviselő-testület éves munkaterve határozza meg.

(4)   A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

(5)   A bizottságok további szakembereket vonhatnak be szakértőként munkájukba. A bevont szakemberek tanácskozási joggal vesznek részt a bizottságok ülésein.

36.§

(1)   A bizottság javaslatát, állásfoglalását, véleményét és döntését határozatba foglalja, amelynek tartalmaznia kell a bizottság megnevezését és magát a rendelkezést.

(2)   Ha a határozat jellege megkívánja, a határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásáért felelős személy megnevezését és a végrehajtásra szabott határidő, illetve határnap megjelölését.

(3)   A határozatokat évente elölről kezdődő sorszámmal, és a döntéshozatal időpontjára vonatkozó jelzéssel kell ellátni.

 

A Képviselő-testület állandó bizottságai

37.§

(1)   A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság,

(2)   Az Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét jelen rendelet 3. számú melléklete rögzíti.

38.§

Az Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság megválasztott elnökből és két képviselő bizottsági tagból áll.

 

Ideiglenes bizottság

39.§

(1)   A képviselő-testület - az állandó bizottságokon túl - bármely kérdés megvizsgálására, továbbá a bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2)   Az ideiglenes bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület az ideiglenes bizottság felállításakor határozza meg.

(3)   Az ideiglenes bizottság működésének szabályaira az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

VIII. Fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ

Polgármester

40.§

(1)   A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2)   A polgármester fogadónapot tart minden kedden 8-10 óra között a községházán. A fogadónapon az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

(3)   A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(4)   A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket törvény határozza meg.

(5)   A polgármester tiszteletdíjára, jutalmának megállapítására, költségtérítésére az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság tesz javaslatot.

(6)   A polgármester tartós távollétének minősül a 15 napot meghaladó folyamatos távollét. Ebben az esetben az alpolgármester a polgármester külön megbízása nélkül is jogosult eljárni.

 

Alpolgármester

41.§

(1)   A képviselő-testület a polgármester javaslatára, saját tagjai közül titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, szükség esetén munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2)   Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el. A polgármestert helyettesítve jogállására a polgármesterre vonatkozó szabályok irányadóak.

(3)   Amennyiben az aktuálisan ellátandó feladatok mértékének megfelelően legalább 15 munkanapon keresztül helyettesíti a polgármestert, részére a polgármester javaslatára a képviselő-testület utólag, a végzett munkával arányos összegű díjazást állapíthat meg.

 

Jegyző

42.§

(1)   A jegyző képviselő-testülettel, bizottságokkal és az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatai:

 a)    vezeti a közös önkormányzati hivatalt, a polgármesterek irányításával előkészíti annak szervezeti és működési szabályzatát, elkészíti a dolgozók munkaköri leírásait és gondoskodik azok folyamatos karbantartásáról;

 b)    tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról;rendszeresen tájékoztatást ad a polgármestereknek, a képviselő-testületeknek, a bizottságoknak a munkájukat érintő jogszabályokról és azok változásairól;

 c)    a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületek és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;

 d)   a képviselő-testületek ülésein gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről és a szavazatok összeszámlálásáról;

 e)    tájékoztatja a képviselő-testületeket a közös önkormányzati hivatal munkájáról, az ügyintézésről;

 f)     gondoskodik az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és végrehajtásáról;

 g)    szervezi a lakossági fórumokat és

 h)    gondoskodik a közös önkormányzati hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről.

 i)      jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

(2)   A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(3)   A jegyzőt – a tartós távollétet kivéve – a jegyzői képesítési előírásoknak megfelelő iskolai végzettséggel rendelkező igazgatási előadó helyettesíti.

(4)   A jegyző fogadónapot tart minden héten, hétfőn 8-12 óra között a Lébényi Közös Önkormányzati Hivatal székhelyhivatalában, valamint kedden és csütörtökön 8-10 óra között a Kirendeltségen.

IX. Fejezet

A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

43.§

(1)   A Képviselő-testület Lébényi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel Lébény Város Önkormányzatával közösen önkormányzati hivatalt tart fenn az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek intézésével kapcsolatos feladatok ellátására.

(2)   A közös önkormányzati hivatal vezetője a jegyző.

(3)   A hivatali szervezet dolgozóját a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, magántitok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely a közhivatal betöltése után is fennáll.

(4)   A közös önkormányzati hivatal főbb feladatait, működésének részletes szabályait, valamint az ügyfélfogadás rendjét a közös önkormányzati hivatal - képviselő-testület által jóváhagyott - szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

X. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI

44. §

(1)    Az önkormányzat feladat- és hatásköreinek hatékonyabb, költségtakarékosabb és célszerűbb ellátása érdekében társulást hozhat létre vagy társuláshoz csatlakozhat.

(2)    Az önkormányzat e rendelet 4. számú mellékletében felsorolt társulások tagja.

(3)    A társulási tanácsba az önkormányzat képviselő-testülete a polgármestert delegálja.

XI. Fejezet

KAPCSOLAT A TÁRSADALMI SZERVEZETEKKEL

Társadalmi szervezetekkel való együttműködés

45.§

 

Az önkormányzat együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel, a településen működő társadalmi szervezetekkel. A rendszeres együttműködés érdekében a tevékenységi körüknek megfelelően tanácskozási jogot biztosít részükre.

XII. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS

46.§

(1)   Helyi népszavazást kell kitűzni, ha azt a település választópolgárainak 20%-a írásban kezdeményezi.

(2)   A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre meg kell hívni az aláírást gyűjtők képviselőjét, aki az ülésen tanácskozási joggal vesz részt.

XIII. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

47.§

(1)   Az önkormányzat vagyonával való gazdálkodás szabályait önkormányzati rendelet szabályozza.

(2)   Az önkormányzat csak külön egyedi képviselő-testületi döntés alapján, az abban meghatározott formában és módon vesz részt vállalkozásban. A vállalkozásban való részvétel nem veszélyeztetheti az önkormányzat vagyonának és gazdálkodásának biztonságát.

(3)   A képviselő-testület hitel felvételéről csak abban az esetben határoz, ha egyéb módon a finanszírozás nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.

(4)   A képviselő-testület az éves költségvetését az államháztartásról, illetve az állami költségvetésről szóló törvényekben meghatározott részletes szabályok szerint önkormányzati rendeletben határozza meg.

(5)   A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

 a)    Az első fordulóban a rendelkezésre álló költségvetési irányelvek, az önkormányzat feladatainak teljes körű, alapos elemzése, a várható bevételi források és kiadási szükségletek felmérése, az igények és lehetőségek egyeztetése alapján készített koncepció elfogadása.

 b)    A második fordulóban a képviselő-testület megtárgyalja a pénzügyi feladatokat ellátó bizottság véleményével beterjesztett költségvetési rendelet-tervezetet, majd azt jóváhagyja.

48.§

Az önkormányzat gazdálkodási feladatait az államháztartási és számviteli törvényben, továbbá egyéb hatályos pénzügyi-gazdálkodási előírásoknak megfelelő módon a közös önkormányzati hivatal látja el.

XIV. Fejezet

A Vagyonnyilatkozatok és Az összeférhetetlenségi eljárás

49.§

A polgármesteri, képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének, ellenőrzésének szabályait, valamint a képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos eljárási szabályokat e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

XV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

50.§

(1)   Ez a rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.

(2)   Hatályát veszti Mecsér Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2013. (XII. 17.) rendelete Mecsér Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

 

 

Csaplár Zoltán

polgármester

dr. Tóth Tünde

jegyző

 

 

Kihirdetve: Mecsér, 2015. június 26.

 

 

dr. Tóth Tünde

jegyző

 

 


 

 

1. számú melléklet a 6/2015. (VI.26.) önkormányzati rendelethez

 

Képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzéke

 

1. A polgármesterre átruházott hatáskörök

a)  Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázatok elbírálása

b)   Dönt a közút területének egyéb nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadásáról

c)  Hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül az arra rászorulónak rendkívüli települési támogatás, étkezés, illetve szállás biztosítása, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

2. A jegyzőre átruházott hatáskörök

Közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges közútkezelői hozzájárulás megadása.


 

 

2. számú melléklet a 6/2015. (VI.26.) önkormányzati rendelethez

 

Mecsér Község Önkormányzat önként vállalt feladatai

 

a) A községben működő civil szervezetek támogatása

b) Szúnyoggyérítés szervezése

c) Nyugdíjas találkozó szervezése

d) Falunap szervezése

e) Nemzetközi kapcsolatok ápolása


 

3. számú melléklet a 6/2015. (VI.26.) önkormányzati rendelethez

 

Az Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság feladat és hatásköre

a.       Elfogadja éves munkatervét, annak végrehajtásáról a tárgyidőszak lejártával beszámol a képviselő-testület előtt.

b.      Lebonyolítja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választásokat.

c.       Véleményezi a Szervezeti és Működési Szabályzatot, figyelemmel kíséri annak hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz módosítására.

d.      Ellenőrzi az önkormányzati rendeletek és képviselő-testületi határozatok végrehajtását.

e.       Javaslatot tesz a polgármester bérére és egyéb juttatásaira.

f.       Önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével kapcsolatos feladatok ellátása.

g.      Ellenőrzi az interpellációk, kérdések intézését.

h.      Ellátja a polgármesteri, képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

i.        A bizottság véleményével terjeszthető a képviselő-testület elé a közös önkormányzati hivatal szervezetére vonatkozó javaslat és a képviselő-testületi hatáskörbe tartozó fegyelmi ügyek.

j.        Tevékenységét szakmailag érintő pályázatfigyelési tevékenységet végez, javaslatot tesz a pályázatokban, támogatásokban, programokban való részvételre és tevékenyen részt vesz a pályázat elkészítésében.

k.      A bizottság munkáját elsősorban az elnök által összehívott ülésein végzi. Helyszíni szemlét tarthat, amennyiben a hatáskörében felmerült kérdés elbírálásához az szükséges.

 

Képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatok kezelése és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás

A képviselői és hozzátartozó vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályai

I. Általános rendelkezések

1. A polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság (továbbiakban: bizottság) látja el.

2. A polgármester, az önkormányzati képviselő a vele közös háztartásban élő házas, vagy élettársa, valamint gyermeke vagyonnyilatkozatának egy kitöltött példányát a bizottság elnöke veszi át. Az átvételről igazolást állít ki.

3. A polgármester, az önkormányzati képviselő saját, valamint hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át a bizottság elnökének.

4. A vagyonnyilatkozatot a jogbiztonság érdekében minden oldalon dátummal és aláírással kell ellátni. A vagyonnyilatkozatot a képviselő, a hozzátartozó, kiskorú esetén a törvényes képviselő írja alá.

5. A polgármester és az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata névvel ellátott nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a „Lébényi Közös Önkormányzati Hivatal Mecséri kirendeltsége” körbélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.

6. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adminisztrációs feladatokat a közös önkormányzati hivatal kijelölt dolgozója látja el.

II. A vagyonnyilatkozat kezelésének szabályai

1. A vagyonnyilatkozatot az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a személyzeti ügyintézőnél erre a célra kijelölt lemezszekrényben kell őrizni.

2. A vagyonnyilatkozatokról, a betekintésekről, az ellenőrzési eljárásról nyilvántartást kell vezetni.

3. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratokat iktatni kell. A vagyonnyilatkozatokat főszámra kell iktatni.

4. A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:

- a polgármester, önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános, melyeket a Hivatal arra kijelölt helyiségében a bizottság elnöke, vagy valamely tagja jelenlétében bárki megtekintheti.

- a hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános.

 

5. A bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.

III. A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással kapcsolatos szabályok

1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

2. Eljárás kezdeményezése esetén az eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság annak az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja kezdeményezést.

3. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

4. Eljárás kezdeményezéséről a bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki (az azonosító adatok beszerzéséhez szükséges ésszerű határidőn belül) bejelenti az azonosító adatokat.

5. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül a bizottság köteles törölni. A bizottság csak a vagyonnyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványon szereplő adatkörrel kapcsolatosan kérhet azonosító adatokat.

6. A bizottság az ellenőrzési eljárás eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos döntés a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

7. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas vagy élettársával, gyermekével a közös háztartásban élés megszűnt, a bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatot haladéktalanul visszaadja az önkormányzati képviselőnek, melyről igazolást kell kiállítani.

8. Az önkormányzati képviselő megbízatásának megszűnésekor a bizottság a képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről igazolást kell kiállítani.

IV. Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével kapcsolatos eljárási szabályok

A bizottság előkészíti a – polgármester kivételével – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi és fegyelmi ügyeket. Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél. A polgármester átadja a bizottságnak a kezdeményezést, a vizsgálatot lefolytatja, és előterjesztést készít a képviselő-testület következő ülésére. A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

 


 

4. számú melléklet a 6/2015. (VI.26.) önkormányzati rendelethez

 

Az önkormányzat részvételével működő társulások

 

1. Lébényi Óvodafenntartó Társulás

Székhelye: 9155 Lébény, Fő út 47.

 

2. Mosonmagyaróvár Térségi Társulás

Székhelye: 9200 Mosonmagyaróvár Fő u. 11.

 

3. Mosonmagyaróvári Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

Székhelye: 9200 Mosonmagyaróvár Fő u. 11.


 

5. számú melléklet a 6/2015. (VI.26.) önkormányzati rendelethez

 

A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevő szervezetek

 

1. Mecséri Polgárőr Egyesület

2. Mecséri Önkéntes Tűzoltó Egyesület

3. Mecsér KSE

4. Ladikos Alapítvány

5. Mecsér Község Gyermekeiért Alapítvány

6. Vöröskereszt Helyi Szervezete

 

.


1. számú függelék

A települési képviselők névsora

 

1. Dániel Csaba

2. ifj. Füsi Rudolf                                         

3. Frühwirth János                            

4. Nagy Csaba Márton                                 


 

2. számú függelék

 

Önkormányzati bizottságok jegyzéke, elnöke, tagjai

 

Polgármester:

Csaplár Zoltán

 

Alpolgármester:

Dániel Csaba

 

Bizottságok:

 

Ügyrendi Bizottság

 

Elnök: ifj. Füsi Rudolf

Tagok: Frühwirth János

 

            Nagy Csaba Márton

Monthly Newsletter

Keep up to date on the latest from our network:

Connect with us

Közérdekű információk